χ̣[μγ(?)]
⳨ ἡ θεία πρόνοια καὶ ὁ φιλόχριστος ἡμῶν βασιλεὺς τὴν ἐξοχ[ω-]
τάτη[ν ὑμετέραν] φιλανθρωπίαν ἅτε δῶρο̣[ν τῇ] πανταθλίᾳ
Θηβαΐ(*)ων χώρᾳ \ἐχαρίζατο/
⟦θεσπίσ[αι] κα]τ̣ηξ[ίωσεν]
\[αὐτ]ὴν/ ἄρχειν καὶ \ὡ[ς]/
\ἱκ̣α̣νὴν οὖσα̣ν/ ἀναστεῖλαι τὰ πικ[ρὰ] Θ̣η̣β̣αίω[ν ἀ]δικήμ[ατα· καὶ το(ῦ)]το μαθόντες
ἀκριβῶς παρὰ πόδα τῶν εὐκλεῶν ὑμῶν ἴ(*)χνων
κυλινδο̣[ύμε]ν̣ο̣ι ἥκαμεν, \προδυρόμε̣νοι(*)/
/ διδάσκοντες τὸ κα[θʼ] ἡμᾶς πρᾶγμα ἐν τούτοις ἔχον. τῇ γὰρ πρώτῃ [ἡμ]ῶν εἰσό̣[δῳ πα]ρ̣ὰ τὸ φοβερὸ[ν]
\ὑμῶν/ ἔνδοξον ὑ̣μ̣ῶ̣ν δικαστήρ[ιον χ]ρησα[μένοι, δεδ(?)]ί̣οτες
\ὑμῶν/ τὸ ὕ(*)ψος οὐκ’ εὐπορήσαμεν ἐξειπεῖν τὴν περιπέτειαν
π̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣ ̣
⳨ ἡ θεία πρόνοια καὶ ὁ φιλόχριστος ἡμῶν βασιλεὺς τὴν ἐξοχωτάτην [ὑμετέραν] φιλανθρωπίαν ἅτε δῶρον [τῇ] πανταθλίᾳ Θηβαΐων χώρᾳ ἐχαρίζατο θεσπίσαι κατηξίωσεν αὐτὴν ἄρχειν καὶ ὡς ἱκανὴν οὖσαν ἀναστεῖλαι τὰ πικρὰ Θηβαίων ἀδικήματα· καὶ τοῦτο μαθόντες ἀκριβῶς παρὰ πόδα τῶν εὐκλεῶν ὑμῶν ἴχνων κυλινδούμενοι ἥκαμεν, προδυρόμενοι διδάσκοντες τὸ καθʼ ἡμᾶς πρᾶγμα ἐν τούτοις ἔχον. τῇ γὰρ πρώτῃ ἡμῶν εἰσόδῳ παρὰ τὸ φοβερὸν ὑμῶν ἔνδοξον ὑμῶν δικαστήριον χρησαμένοι, δεδίοτες ὑμῶν τὸ ὕψος οὐκ’ εὐπορήσαμεν ἐξειπεῖν τὴν περιπέτειαν κατὰ Φλωρέντιον τὸν καθοσιωμένον στρατιώτην πραγματευτὴν καὶ τὰ παρʼ ἐκείνου ἄφατα δεδρακότα ἡμῖν κακὰ καὶ τῇ ἀπεριστάτῳ καὶ χηρεούσῃ ἡμῶν πανταθλίᾳ πόλει Ἀνταίου. ἀπεστομίσατο γὰρ ἡμᾶς [...] καὶ τὸν [...] ἡμῶν λόγον ἀπέκλειεν, οἷον ἃ σκάτα νύκτι πεποίηκεν τοὺς [...] φθέγγος τοῦ ἡλίου· διὰ τοῦτο τοῖς εὐτελέσι τούτοις καὶ προσκυνοῦσι γράμμασι αὖθις ἀπαγγέλλοντες ἐχρησάμεθα, βουλόμενοι τὴν ὑπερφυῆ ὑμῶν φιλανθρωπίαν πάντα εἰδέναι τὰ καθʼ ἡμᾶς. διδάσκομεν οὖν τοίνυν τὴν ὑπερφυῆ ὑμῶν ἐξουσίαν ὡς ἐν τοῖς προοιμίοις τῆς εἰς τὴν ἡμῶν πόλιν αὐτοῦ ἐπιδημίας, βικαρίου ὄντος τῶν ἐν τῇ πόλει ἀγραρευόντων, ὁ στρατιώτης τοῦ ἀριθμοῦ τῶν γενναιοτάτων Σκυθῶν σὺν [...] τούτων ἀλιτηρίων Σαρακηνῶν [...]
(κριθῆς ἀρτάβας) ξ (καὶ) οἴ(νου) ἀγι[...]ρ [(καὶ) λαχ(άνου) (ἀρτάβης)] ιβ´ [...] νο(μίσματα) ἀναλίσκουσιν πάντα τὰ αὐτοῦ γενήματα [...]
⳨ Divine Providence and our Christ-loving emperor have graciously bestowed your most excellent philanthropy as a gift upon the utterly afflicted land of the Thebais, deeming it worthy to govern and capable of restraining the bitter injustices of the Thebans. Having learned this, we have come, rolling ourselves precisely at the feet of your glorious footsteps, lamenting and explaining the matter concerning us as follows. For at our first entry into your fearful and glorious tribunal, we, being afraid of your eminence, were unable to fully explain the misfortune concerning Florentius, the consecrated soldier and merchant, and the unspeakable evils he has committed against us and against our helpless and widowed city of Antaeus. For he silenced us [...] and blocked our speech, just as darkness silences those who speak in the night before the voice of the sun. Therefore, we have again resorted to these humble and supplicating letters, wishing your extraordinary philanthropy to know everything concerning us. Thus, we inform your extraordinary authority that at the beginning of his arrival in our city, while the vicar of those who collect taxes in the city was present, the soldier from the unit of the most noble Scythians, together with [...] these wicked Saracens [...]
(Latin fragment translation): (Barley: 60 artabas, and wine: [...], and vegetables: 12 artabas [...]) they spend almost all their produce on taxes [...]